Két évvel ezelőtt húsvét hétfő volt éppen. Ilyenkor már idegesen próbálgattam a ruháimat, legyen csinos, ne túl meleg, de ne túl lenge, mivanhaestehideglesz. Sütött a nap, mint most, de jobb volt az idő, és azon izgultam, hogy vajon miről fogunk beszélgetni. Ötkor találkoztunk, aztán hirtelen fél nyolc lett, lement a nap és kivilágították a hidakat. Elsétáltunk egy kávézóba, ahol fél tizenegy lett, aztán egy másikba, ahol éjfél és kiraktak minket.
Hát valahogy így.
Ezt mondtátok