Semmi sem tart örökké, ezért sejthettem volna, hogy eljön ez a nap is: végignéztem a The Office mind a hat évadát. A tragédiát még nem tudom, hogyan fogom kiheverni, de sürgősen találnom kell egy másik "rövid, vicces, lefekvés előtt megnézek egyet, de az sem baj, ha belealszom" sorozatot.

Melóhelyen nincsen kapkodás, nem dolgoztam egy szikrányit sem eddig, még betanulok, veszem át a korporét nyelvet,  megindítom a rikveszteket, hogy öprúvolják a databéz ekszesszeket, és csonthülyének érzem magam a mítingeken, mivel csak a kötőszavakat értem.

Elkezdtem minden nap újságot olvasni, kényelmesen reggelizni, és munkatársakkal szocializálódni, mire nem jó az ingázás, időnként pedig eső elől menekülő csigákat mentek az állomáson, hogy meg legyen a napi jó cselekedetem.