Amikor vége lesz ennek az időszaknak, az fog bennem megmaradni, hogy mindig sötét van, pontosabban sötét vagy köd, otthon ülök egész hétvégén, szakdolgozatolok, majd bemegyek a munkahelyemre, ülök és szöveget írok, hogy aztán hazamenjek, és gép előtt ismét. Kezdek benne biztos lenni, hogy a pokol nem más, mint megvalósíthatósági tanulmányok írása, kérem vissza a költségvetéseket, ígérem, nem sírok többé.

Persze nem csak ezek történnek, nagyon igazságtalan lenne, ha nem emlékeznék meg a többiről. Hiszen volt csütörtökön Alaptábor, jártam pénteken Parázsban, ahol remekül szórakoztam, gyilkoltam zombikat növényekkel, tegnap pedig abban a vásárban sétáltunk, ahol gömb alá rejtik a szobrokat, sok szép ékszer van, és kezünkben forralt borral rajzfilmekről beszélgettünk.