AnnGel blogja

Tavaszig szeretnék jogosítványt szerezni. Tud valaki sulit ajánlani, amivel kapcsolatban van tapasztalata (ő járt oda, vagy ismerőse)?

Tegnap űrlényes filmet néztem (Világok harca), és nem álmodtam tőle attól álmodtam rosszat. Tök jó.

Közben próbálom kitalálni, mit csináljak, amitől jobban érzem magam. Festettem hajat (gondolkoztam, levágjam-e, végülis miért ne, úgysem érdekel senkit), takarítottam, néztem filmet, miközben csipszet zabáltam és Jägert vedeltem, most jön a csokievős rész, hátha. Még jó, hogy nem vagyok hízásra hajlamos.

Még egyszer bocsánat azoktól, akikkel lemondtam a találkozóimat, nem vagyok mostanában túl jó társaság.

Amíg a helyzet nem javul, hanyagolom a blog személyes részét.

Ingyenreklám rovat

Garou elkezdte fordítani a Werewolf: The Apocalypse szerepjáték alapkönyvet, akit érdekel, zúduljon hozzá ide, jól. Már fenn van egy klánnak a leírása.

Más. (csapogni, én? ááá, dehogy)

Nézem a Megasztárt, és néha elgondolkozom, tényleg a magyart látom-e. Idei felhozatal: két roma, egy félvietnámi (legalábbis ferdén néz), és egy félfekete. Nem mintha gond lenne (csodálatos hangjuk van, de tényleg), csak fura. Mint ahogy az is, hogy a francia fociválogatott feketékből áll. Multikultúra és globalizáció. De nem is ez a lényeg, hanem.

Kéne-e engedni egy 13 és egy 14 évesnek, hogy szerepeljenek? Most fény, meg csillogás, de mi van, ha kiesnek? És nem jön be az éneknősdi? Lesz erejük visszaülni az iskolapadba? Rengeteg példa van rá, hogy a hirtelen jött siker tönkretesz embereket. Akkor mit tesz a kislányokkal? Arról nem is beszélve, hogy szegények cefetül néznek ki a vakolat alatt, meg a rájuk aggatott ruhákban. Ki öltözteti őket? Múlt héten a félfekete is úgy nézett ki, mint egy kurvás titkárnő (miközben nagyon csinos, egzotikus megjelenése van), a 13 éves meg mint valami 40 éves nő. Hát jaj.

Bizony, kézhezkaptam. Azt gondoltam, ez majd valami eufóriával jár majd, de nem. Mindenesetre van, bele lehet írni a szííívííííbe, és jól mutat a polcon is. Tisztára hasznos.

Tegnap éjfél körül befejeztem a Borzalmak városát, egy élmény az ágyban feküdni, és az ablakot bámulva várni, hogy benézzen rajta egy sápadt arc. Ennek örömére ma reggel végignéztem, milyen könyveim vannak itthon (mármint itthon-itthon, nem az albérletben), meglepetéssel fedeztem fel egy Anita Blake vámpírvadászos kötetet, nameg Anthony Burgess Gépnarancsát.

Az úgy volt, hogy Garou még régebben emlegette, hogy az mekkora jó könyv, és mekkora sztori, és már sehol sem lehet kapni, gyász. Én meg pár nappal a szülinapja előtt hirtelen ötlettől vezérelve rágugliztam, s lám, kiadták újra, vettem neki és magamnak is, lett is nagy meglepetés, e öre e bódottá. El is kezdtem olvasni, majd konstatáltam, hogy nem értek belőle semmit, hála az orosz szlengnek, és 2 oldal után feladtam. Nade. Frissen szerzett orosztudásommal felvértezve ma újra nekiestem, eddig jó, eddig szuper, most már csak a fele történést nem értem. És tökre magamtól rájöttem, hogy a horrorsó mit jelent, éljen. Lehet tippelni, mikor adom fel.

Nyomdász lányának lenni buli - lenne, ha. Ha könyveket nyomnánk, nem pedig prospektusokat, naptárakat, mappákat... persze van néhány magazin, ami nem rossz, de alapvetően nincsen miből csemegézni.

Nade a nyomdászkodás abból is áll, hogy a tulajdonosok elmennek egymás üzemébe, örülnek, és ilyenkor a vendéglátó ajándékcsomagot állít össze látogatóinak, hogy nesze, mi ilyet tudunk. Ilyen alkalmak után szoktuk Anyummal rávetni magunkat a könycsomagokra, amiket Apu hazahoz, hátha valami "írtík" is van bennük. Persze legtöbbször csalódottan süllyesztjük a pince mélyére a sokadik szakácskönyvet, de innen van néhány példány gyönyörű Verne ill. Jókai kötetem is. Nade most! Íme gyűjteményem legújabb darabjai:

• A Katedrális őrzői - Antológia (Mysterius Universe) Eddig csak Fawcett-et olvastam ebből a világból, de őt imádom :rajong: (update: olvasta, jó szar)
  
• Rob Thurman - Éjvilág Urban fantasynak tűnik, napjaink New Yorkja trollokkal, koboldokkal és vámpírokkal. (update: olvasva, jó szar)
  
• Peter F. Hamilton - A földre hullt sárkány Valami sci-fi, meglássuk.
• Herbert & Anderson - A Dűne vadászai A Dűnék befejező kötete, természetesen nincsenek meg az előzők és nem is olvastam őket, gyász. De majd.
• Fekete István - Tíz szál gyertya Ezt majd csak a Zsellérek után...
• Lévai & Potó - Katolikus pápák (Eltitkolt bűnök és botrányok)

Ha valaki olvasta a fentiek bármelyikét, akkor várom véleményét kommentbe :)

De asszem egy darabig nem fogok könyvet venni, főleg, hogy sorban áll még A gömb, Szélesi Sándor - Láthatatlan város, Kingtől az Az, meg a Battle Royal is.

Zsír.

 Na EZ súlyos.

Természetesen az esti pusztulásból esti unatkozás lett. Ha dolgom van, az a baj, ha nincsen dolgom, az a baj.

Szarul érzem magam egyedül, közben meg kimozdulni és másokkal találkozni sincsen sok kedvem. Vagyis hát lenne, de akiket szívesen látnék, azok általában dolgoznak/nem kiváncsiak rám. Keserg off.

Viszont nagy kínomban költöttem egy négysorost Eskin versenyére (40. komment), én, aki két sort nem tud úgy egymás alá tenni, hogy rímeljen. :büszke:

Nagy mákom volt az utóbbi napokban: két olyan tárgyra is betévedtem, amikre már egy hónapja nem jártam be, és erre pont most kérte a tanár, írjuk már össze, ki van ott, s persze nem lesznek hálátlanok azokkal, akik bejárnak... zsír.

Kínzó kérdés: mit keres napok óta az aluljáróban egy napszemüveges (!! sötétedés után), baseball-sapkás, csuklyás férfi, feje felett (!! aluljáróban) szivárványszínű esernyőt tartva? Tegnap már a másik kezében is volt még egy esernyő, de az már csukott állapotban... ki érti ezt?

Ma akartam: boltba menni, pénteki ZHra készülni, hajat festeni, tegnapi mozizásról írni (Tükrök), egy keveset oroszozni, mindezt úgy, hogy 6 után értem haza... de nem, inkább rendeltem pizzát (pepperónisat, amitől holnap rosszul leszek, but who cares?), ezt megírom, aztán hátradőlök, How I Met Your Mothert nézek, és nem leszek hajlandó megmozdulni sem. Picit sem.

Könnyű nyári fű; harcosok nagy álmai így végzik csupán.

jobb alsó lábszáron féltenyérnyi púp
jobb térden púp
jobb könyökömön zöld folt
széjjelcsapott jobb hüvelykujj

Ezekkel, és a csípőmön két oldalt a zöldből lilába hajló folttal (avagy miért ne csússzunk hason vizicsúzdában) együtt csodásan néz ki hab testem. Óje. Tökre nőies, hehe.

Aztán edzés után sörözés, hoztam a szokásos formámat (egy üveg sörtől már keresztbe álló szemek), és az is jó volt.

... de aztán lehet, hogy nem fogok. Nos:

• jártam Szentgotthárdon élményfürdőben, és jóóóóóóó
• voltam vasárnap fel a hegyre le a hegyről kiránduláson, ami megint jóóóóó
• kiderült, vajon miért félek a sötétben, avagy gyerekkori traumák rulz
• néztem Megasztárt, és eszembe jutott pár dolog

Hm, asszem ennyi.