Kezdek nagyon nekikeseredni, mert péntek reggeltől szombat estig megint gyerektelenek leszünk, ami nagyon nagyon kell, mert el vagyok fáradva, és szerveztem is péntek estére meg szombat napközbenre baráti találkozót, de persze szar lesz az idő, úgyhogy a kiülős program nem játszik. Na de sebaj, végülis mindenki oltott már, akkor találkozhatunk nálunk vagy náluk, erre most már három napja egyre rosszabbul vagyok, fáj a torkom, köhögök, éjjel nem alszom, mert akkor is köhögök, úgyhogy lemondok mindent, és néztem itthonról az esőt. De legalább csend lesz és egyedül leszek.

Most, hogy beütött az esős idő, elkezdtem nézelődni, hogy kéne a kinőtt helyett egy új esőponcsó a gyerekeknek (még épp időben, nem?), találtam, megrendeltem, ja, két hét múlva itt is lesz. 

Felső szomszéd szétveri a fürdőjét, két napig bontották a lakást, de ma már csend van. Jaj de jó.