Csak a szokásos nyafogás van, közben amúgy meg jók a dolgok. Szombat este megállapítottam, hogy tiszta a lakás (járt nálunk pénteken taki), tele a hűtő (megjött az aldis bevásárlás, és vettem jégkrémet, mert fck the system!!!), pizzát rendeltem ebédre, mert nem volt kedvem főzni (gyerekek zabálják), szóval igazából jó minden.

De jaj de nagyon hiányoznak ingerek, meg más emberek, élmények, helyek. Kozmetikushoz akarok menni most már. Meg társasozni a barátaimmal. Jöjjön a szitter, én meg hadd menjek el férjemmel kettesben valahova. És ez most nem csak arról szól, hogy ne otthon legyek, hanem most jöttem rá, hogy én úgy tudtam szabadidőt szervezni magamnak, hogy elmentem otthonról. Tánc, énekkar, edzés vagy bármi, de eljövök otthonról, és akkor magammal foglalkozhatok, nincsenek gyerekek, hanem csak magamra figyelhetek. De azzal, hogy nincs hova menni, így akkor van csak esélyem a saját dolgaimmal foglalkozni, amikor már alszanak. Fél 10 után. És persze lehet olyat csinálni, hogy elvonulok, de hát akkor is hallom, ha összevesznek, sírnak vagy bármi, és nem tudom figyelmen kívül hagyni.

Eh.

Viszont befizettem az anyatest projekt egyik programjára, két éve csináltam sokat, de mióta dolgozom, azóta nem. Meglátjuk, hogy sikerül, megcsináltam a mait, majdnem meghaltam, mert egy gyenge szar vagyok.

Ezen kívül sétálni járunk el, mármint férjemmel felváltva, így próbálunk kicsit egyedül lenni, meg szabadidőhöz jutni, és hát elképesztő, hogy mennyire semmi nincsen itt az égadta világon. Csak házak és házak egymás mellett.