Elolvastam a Maybe you should talk to someone-t (magyarul: Akarsz róla beszélni?), és kötelezővé tenném mindenki számára.
Megnéztük a Dalfutár legújabb évadját, youtubeon fenn van, nagyon jó, nézzétek ti is.
Belekezdtünk a Des-be, David Tennant egy pszichopata sorozatgyilkos, és hát remek, hasonló kicsit a Mindhunterhez az egész, ez is igaz történet alapján, de ez csak három rész.
Jaj, meg múlt héten megnéztük a The Social Dilemma-t, az is nagyon jó.
Befejeztem a kötött nyári felsőmet! Gyönyörű.
Voltam benn az irodában, és meg kellett kérdezzem a portán, hogy hányadikon is van a cég.
Elkezdtem kóruspróbákra járni, egyelőre szabadtéren, meg még csak most alakul a csapat. Télen tuti szüneteltetni fogom, mert zárt térbe nem megyek énekelni, viszont kinn meg már korán sötétedik, de addig is jó buli.
Férjemmel kettesben tölhettünk egy estét meg másnap délelőttünk, és lehet, hogy ez rendszeres lesz. Lehet, hogy kéthetente kialudhatjuk magunkat? Meg elmegyünk reggelizgetni?? High life. Mindenesetre az is remek volt, hogy csináltunk olyat, hogy nem a nagylány volt hétvégén nagyszülőknél, hanem a kisfiam, és egy napot hármasban tölhettünk lányunkkal, és bár eleinte irigy volt, hogy az öccse nagyszülőknél lehett, végül örült neki, hogy egy kicsit csak vele vagyunk.
Nem tudom, van-e összefüggés, de az utóbbi napokban ultrajófej az öccsével, segít neki, de hagyja játszani, nem nyúzza, de ha jön hozzá, akkor nem utasítja el, meg együtt vacsorázunk és beszélgetünk a férjemmel, a gyerekek meg játszanak és tudunk beszélgetni??? Mi történik itt?
Viszont új esti rituálénk van: már fekszik az ágyban a sötétben, behív, hogy akar mondani valamit., és mindig ugyanazt mondja:
- Na kezdjed.
- Mama hiányzik.
- Igen, következő?
- Nem akarok itt aludni.
- OK, és még?
- Öcsi buta.
- Rendben, jó éjszakát, aludjál!
Szóval cukik.
Ezt mondtátok