Nincs mit szépíteni, szar most ez az időszak, lányom rettenetesen viselkedik óvoda után, bár már legalább reggel nem sír, délután a nyakamba ugrik, örül, de minden nap fél 6-kor eljön az a pont, hogy egyedül van a szobájába bezárkózva, és a jelenlevők legalább 33.33%-a sír vagy ordít. Időnként az arány 100%.
Fiamat délelőtt csak az köti le, hogy felmászik, lerántja, magára borítja, kiönti, szétszórja, ha otthon vagyunk, nem hajlandó enni, ha elmegyünk valahova, akkor meg végig kekszet zabálna, így otthon sem jó, mert szétkúrja a lakást, a játszótéren meg engem baszogat kajáért, meg 20 perc után kipurcan, és utána azért nyíg. Nem igazán találtam meg még vele a közös hangot, mi lenne vele optimális, elvittem zenés babás faszomra, de ott sem az van, hogy ülök és őt az éneklés szórakoztatja, hanem 10 perc után elunja, kinyitja az ajtót és kiszökik, én meg rohanhatok utána a folyosóra. Újabban a babakocsiban sem ül el, sétálnni meg még nem lehet vele az utcán, mert önveszélyes. Eszem megáll. Ja és persze minden éjjel kel még 2-3x, úgyhogy kialvatlan is vagyok.
Közben meg próbálok olyan játékokat összegyűjteni, amit hárman tudunk játszani, hogy valahogy kicsit közelebb hozzam egymáshoz őket, legyen olyan élményük, hogy jó egymással. Amúgy reggelente tök jól elvannak, cukik, el is szoktunk miatta késni az oviból, de pont leszarom, legalább ez a napi negyed óra jó élményük legyen egymásról.
A totális idegösszeomlástól végül az mentett meg, hogy szombaton férjem elvitte a gyerekeket nagyszülőkhöz, én meg elmentem hímzőworkshopra, ahol 5 órán keresztül koncentrálhattam egy dologra, csodás volt. Illetve felhívtam a családi napközit, ahova lányom járt, hogy tudom, hogy ez elég váratlan, de heti kétszer be tudják-e venni délelőttre a fiamat, hogy ne bolonduljak meg, és be tudják, a héten már volt, oké, hogy csak 2.5 órát, de addig is egyedül vagyok otthon, utána meg csak hazahozom és lerakom aludni, úgyhogy már ez is óriási előrelépés. A nagylány meg néhány napot nagyszülőknél van, élvezi a neki szentelt figyelmet.
Csak mi a szart fogok csinálni őszi szünetben, te jó isten.
Ezt mondtátok