Az éjjel azt álmodtam, hogy 37 hetes terhes vagyok, a kórházban fekszem néhány napja, és várom a fiamat. Majd az orvos az egyik vizsgálatnál közli, hogy nincsen szívhang, meghalt a baba, meg kell szülnöm, vagy műtét, én meg nem kapok levegőt. Álmomban felhívom a férjemet, anyámat, anyósomat, hogy ez a helyzet, nem lesz fiúbaba, mert meghalt. Álmomban sírva nézegettem a megvásárolt fiús cuccokat, és azon gondolkodom, hogy bevállalok-e még egy terhességet, akarok-e ennyire még egy gyereket.
Aztán arra ébredtem, hogy a fiam ötödszörre nyöszörög és ébred meg és forgolódik. És arra gondoltam, hogy csak álmodtam, milyen jó, hogy itt vagy, és nem haltál meg.
De az isten szerelmére, fiam, faszér' nem alszol.
Ezt mondtátok