Múlt hét hamar elment, pedig azt hittem, hogy hosszabbnak fog tűnni. Szüleim nem jöttek hétköznap, így minden délután én mentem a nagylányért bölcsibe, és volt olyan nap is, amikor én léptem le este egy fröccsre, meg olyan is, amikor férjem nem jött haza késő estig.
Minden nap igyekeztem mozogni kicsit, kiválasztottam néhány szülés utáni tornás videót és arra. Szerdán pedig volt egy kis lehűlés, ennek örömére elmentem az Orczy parkba, mostanában ott van baba-mama torna. Az sem egy gyenge program, mert azon kívül, hogy 60 percet a torna, oda és vissza 20-20 perc séta is még. Mehetnék 24-es villamossal is, de túl széles a babakocsi, és arra egyszerűen nem fér fel, a hordozás gondolatára pedig azonnal leizzadok.
Mikor egy hónapra belázasodott a baba, akkor három napot töltöttünk a Heim Pálban, és akkor azzal eresztettek minket útnak, hogy vigyem el neurológiára a kicsikét, mert féloldalas meg feszes. Na, múlt hétre kaptam is időpontot, megnézték, de úgy tűnik, hogy ezt nagyjából ki is nőtte, mert most semmi komolyat nem találtak rajta, csak tegyem többet hasra, ennyi. Mindenesetre örülök, hogy megnézte egy szakember, a kórházban a doki szerint állandóan balra néz, a gyerekorvos szerint állandóan jobbra, szóval már a tököm tele volt.
Múlt héten teljesen zen lettem, rájöttem, hogy a nagylánnyal nem csak az a program, hogy vagyunk A helyen (fagyizó), aztán meg B helyen (játszótér), hanem a kettő közötti út is. És hogy tök hülye vagyok, ha siettetni akarom, mert bár nekem nem izgalmas a séta, a lánynak az, és ha az a célom, hogy jól érezze magát és eltöltsük a délutánt, akkor ez is a program része. Mióta erre rájöttem, sokkal kisimultabb vagyok. Két sarokra van innen a fagyizó, mégis simán elmegy egy óra azzal, hogy oda, fagyi, vissza. Végülis nem sietek, napközben megcsináltam mindent, amit szerettem volna, bevásároltam, a lakás rendben, szóval nincs miért kapkodni. Ezen kívül számára az olyan programok is izgalmasak, mint például pékségbe és zöldségeshez menni. A zöldségesnél meg mindig kinéz magának valamit, almát, banánt, és azt hazafelé megeszi.
Hát így telnek napjaink. Most elvitték szüleim Veszprémbe, mert megtaknyosodott, két nap múlva csatlakozom hozzájuk a pici babával, addig meg remélem, hogy gyógyulgat. Milyen fura, negyed 4 van, és nem kell érte mennem.
Ezt mondtátok