Azt hiszem szerencsés, hogy utolsó félévem előtti nyáron már találtam munkát, hiszen még nem végeztem az egyetemen, de már kipróbálhattam, milyen dolgozni, majd részmunkaidőben folytatva újra visszatértem a tanuláshoz egy záróvizsga erejéig (és megállapítottam, hogy pár hónap alatt teljesen elfelejtettem tanulni). Ennek köszönhetően nem tűnik olyan sokkolónak a váltás, hogy eddig egyetem, mostantól munka, és jaj, mi lesz velem.
Mégis, mikor körbevezettem a családom az épületben, és a hozzá tartozó parkban, arra gondoltam, hogy ennek most itt tényleg vége, nem lesz többé, van helyette felnőttség, meg munkahely, szabadságok, felelősségek, és akkor most vajon felnőtt vagyok-e már, mert ha igen, akkor vajon ez mivel jár, hiszen még mindig nem tanultam meg főzni, fiatal vagyok, és gyenge, meg például ha új ruhára van szükségem, még mindig Anyuval megyünk vásárolni, mert egyedül nem megy.
Ezt mondtátok