AnnGel blogja

A bunkó hajléktalanok valahogy nem könnyítik meg szociális érzékem fejlődését. Mert miután végigkéregeti az egyik a villamost, és nem kap pénzt, nyilván megsértődik, és a retardált ismerőseivel nyilván elállja az utat, és mikor "elnézést, leszállhatnék?",…

Bővítve az 506-os bejegyzést: egy nappal ZH előtt konstatálni, hogy a fél anyagot már évekkel ezelőtt tanultam egy másik tárgyból: megfizethetetlen.

Az álmodtam, hogy családdal kocsikázás közben ránktámadtak, és lőnek ránk, illetve valami roppant szar krimibe csöppentem halálesetekkel, meg ilyesmi. A legrosszabb része mégis az volt, mikor azt hittem, hogy felébredtem, és valaki volt a szobámban, állt az íróasztalomnál, és…

Ide most bemásolhatnám zanzásítva az összes "csomó dolgom van, és nem tartok vele sehol sem, jajaj" illetve "egész nap alig csináltam valamit, nem vagyok képes semmire, egy csomó időt elszartam, ezért el fogok csúszni, jajajaj" és "félek a vezetéstől,…

És mire azt hittem, hogy már jól megy, jön egy olyan alkalom, amiben kiderül, hogy mégsem. Mert menjek már gyorsabban, miért töszmörgök, nyugodtan gyorsítsak, a fék arra való, hogy fékezzek vele, rá egy órára pedig az a baja, hogy nem lassítok motorfékkel eléggé, miért kell a…