Írni akartam, de nem megy ez most nekem. Képek vannak a fejemben, képek és hangok.

Bristolról és Birminghamről, valószerűtlenül zöld gyepen aranyló avarról, romos gótikus templomokról, rózsákról és levélesőkről...

...kikötő felett vijjogó sirályokról, futurisztikus gömbben fotózkodásról...

...sétákról.

Mi vagyunk a vámpír, a zombi, Frankenstein menyasszonya és a boszorkány, körülöttünk az ördög, Joker és még sokan mások, kezemben borral állok zavartan, angolok próbálnak beszélni hozzám, négy réteg ruhában fázom, körülöttem mindenki más lenge öltözékben.

Könyvesboltban mászkálunk, kincset lelek, süttetem magam szikrázó napsütésben (!), filmeket nézünk, hajnalban kelünk, hatalmas latte-kről álmodozunk, háromszög alakú szendvicset eszünk, meg valamikor muffint is. 

És három nap alatt többet ismertem meg Angliából, mint tavaly négy hét alatt. Csak a megfelelő emberek kellenek hozzá.