Éjjel végre jól aludtam, bár valami zavaros marhaságot álmodtam, melóhelyen befejeztük azt, amitől napok óta üvölthetnékem volt, még a görcsoldót is időben bevettem, szóval most jól vagyok, és nem a klaviatúrára borulva haldoklom, mint tegnap. Amúgy én lettem itt "a lány, aki ért az excelhez", mégiscsak jó volt valamire az egy félévnyi Táblázatkezelés üzleti alkalmazásai c. óra.

Tegnap mutogattam érdeklődőnek lakást, aztán mentem erősen megkésve majdnem tócsit enni (ami nekem tócsi, és nem tócsni, bár leírva eddig mindehol ez utóbbit láttam, szóval még az is lehet, hogy a név rosszul öröklődik generációk óta a családomban) végül nem ettem, mert nem oda mentünk, és ez szomorú. De aztán ittam sört.

Ma pedig megyünk pilatesre, dolgoztatjuk habtestünket, és ha még ágyba is kerülök este 11 előtt, akkor lesz teljes a boldogságom.