Nem szoktam a blogon politizálni, vagy arról írni, hogy én mit gondolok a pártokról, kihez tartozok, de a hagyományőrzésből, és a kilinkelt Bombagyárból aki akarta, le tudta vonni a következtetést. Ritkán beszélek róla másoknak, csak néhány emberrel tárgyalom ki ezeket a gondolataimat, nem szeretném, ha emiatt valaki félreismerne, hőzöngő rendbontónak, rendőrdobálónak gondolna. Nem erőltetem rá nézeteimet másokra, nem kívánok megtéríteni senkit sem, nem hordok "Nem, nem soha!" pólókat, kitűzőket, nem kántálom, hogy "Vesszen Trianon", de nemzeti érzelműnek vallom magam, büszke akarok lenni a Hazámra, a hagyományainkra, és nem akarom veszni hagyni őket. De most elegem van. Kezdjük az elején.
Ma, szeptember 20-án "szervezetek demonstráltak a cigánygyűlölet ellen (vajon miért gyűlölik őket...? - szerk.), majd a Duna-partra, a holokauszt-emlékműhöz vonultak" (index.hu), ugyanerre a napra jobboldali szervezetek is tüntetést jelentettek be, köztük a Bombagyár is (ők nemzeti radikálisnak vallják magukat), ez utóbbiaknak az ötlete nagyon tetszett: vigyen mindenki egy pár cipőt, és a szovjet emlékműnél helyezzék el őket a kommunizmus áldozataira emlékezvén, a holokauszt emlékmű mintájára. Méltóságteljes, csendes felvonulást terveztek, semmi cigányok elleni erőszakos megnyilvánulást (ha ma nem lett volna más dolgom, én is kimentem volna).
És ekkor jön néhány pöcs, és elkezd dobálózni, verekedni a rendőrökkel, molotov-koktél, válaszul könnygáz, a média meg napokig harsogja, hogy a szélsőjobboldal tüntetése MÁR MEGINT zavargással végződött. Néhány elkezdi, és az a SOK, OSTOBA, HÜLYE megy utána, és tönkrevágja az egészet. Egyszer voltam Bombagyár szervezte tüntetésen (Hollán Ernő utcain), és ott is ugyanez volt: eleinte minden ment rendben, csendesen, megmutatjuk, hogy nem hőzöngő vadbarmok vagyunk, aztán néhányan rákezdtek a "Gyurcsánytakarodj"-ozásra, és kész, vége, az lett belőle, amit mindenki látni akar: a jobboldaliak őrjöngő barmok. A legjobb, mikor valamelyik fasz horogkereszttel jelenik meg, vagy elkezdi a karját lengetni (aki mellette áll éppen, miért nem üti le??), elég csak egy ilyen a tömegben, képet készítenek róla, és másnap indulhat a félelem és hisztériakeltés: az egy fasiszta tüntetés volt...
Elegem van, hogy mindig ez a vége, és engem is velük azonosítanak. Mikor a téma szóba kerül, joggal hiszik mások, én a rombolással, őrjöngéssel, rendőrdobálással értek egyet, a horogkereszttel, kordondöntögetéssel, autógyújtogatással, és hogy nem tudom másoknak elmagyarázni, hogy akikkel én vagyok, akikkel egyetértek, azok igen, kinn vannak, de nem ők balhéznak, ne őket utálják...
Az, aki ott van, az miért nem fogja le azt, aki elkezdni? Miért nem basz le neki egyet? Miért hagyják, hogy néhányan elrontsanak mindent? Nem értem.
(Ennyi. Remélhetőleg az első és utolsó ilyen témájú írásom.)
Ezt mondtátok