Nehezen álltam meg röhögés nélkül, hogy péntek este a moziban a mellettünk ülő pár férfitagja felháborodva kommentálta barátnőjének, hogy nem tudta, hogy a Moonlight az ilyen buzifilm, meg hogy miért kell ebből is (?) melegtémát csinálni. Pedig amúgy nagyon kis visszafogott jelenetről beszélünk, ez nem egy Idegen a tónál, ahol azért én is megakadtam, mert nem gondoltam volna, hogy ez ennyire explicit lesz.
Amúgy meg betegek vagyunk ismét, mármint ez nem amolyan "kinőtt a fogacskánk" jellegű többesszám, hanem én is meg a baba is. Azt hiszem, szerdán volt a mélypont, amikor gyerek is sírt, én is sírtam, amitől ő még jobban kétségbeesett, és hergeltük egymást. Mindenesetre elvittem orvoshoz, kicsit szabadkoztam is, hogy nem tervezem minden náthával elhozni, csak sokadszorra újul ki, és most már aludni sem tud tőle rendesen. Kiderült, hogy hörghurutja van, ha rosszabbul lesz, akkor kórház, meg vegyek valami cuccot, amivel be tudom lélegeztetni a gyógyszert a kicsikével, ami persze hiánycikk, mármint maga a segédeszköz, három gyógyszertárba loholtam el zárás előtt, rajtam egy köhögő gyerekkel, mire sikerült megvennem, kiborultam a végére. Ja, és éjszaka kétszer is kelteni kell a gyereket a gyógyszer miatt, szerencsére hamar visszaalszik, én már kevésbé, csak fetrengek hajnalig, mert kapar a torkom, be van dugulva az orrom, meg állandóan szomjasnak érzem magam.
Ezt mondtátok