Az utóbbi egy hétben végigálmodtam a teljes ismeretségi körömet: visszatérő exet (akinek nyilván megbocsátok, és a karjaiba omlok, pfujjmár), tőlem elforduló, vagy csak simán eltűnő barátokat, ellenséges családot...
Most már pihenni is szeretnék, szóval nem lehetne ezt abbahagyni?
When you're own have died
When there's no more pride
When your soul is frozen
Is that enough?
When your heart is broken
A thousand times
With every moment?
Is that enough?
Úgy tűnik, nem szerdán, hanem csütörtökön van pótvizsgám, hacsak nem írták el... ez öre abból a szempontból, hogy van rá plusz egy napom készülni, viszont szar is, mert így tényleg ugrott péntekig a szociális életem (merthát kreszvizsga), az edzéseket leszámítva persze. Viszont mivel hétvégén volt időm, ahelyett, hogy előrelátó módon tanultam volna, megírtam jópár posztot, szóval a blog nem fog behalni. Márha érdekel bárkit is :P
Nem lett meg a környgazdom sem, holnapután pótvizsga, rá két napra meg persze kreszvizsga.
Szakadjon rá az ég mindenkire.
Basszamegbasszamegbasszamegbasszameg.
Fakk az álmaimba, négyszer ébredtem fel az éjjel, konstatáltam, hogy azzal álmodtam, akivel nem kéne, majd visszaaludtam, hogy a következő álmomban megint ő szerepeljen. És újra és újra.
Kezembe akadt az EXIT különszáma, tele mindenféle programokkal, látnivalókkal kis hazánkon belül. Szégyen, hogy legtöbbjéről még csak nem is hallottam (vagy csak a közelmúltban, mint pl a labirintusról Sheenard egyik novellájából), szóval kéne menni nézni jóságokat.
Febr. 22. Busójárás Mohácsnál. Valaki?
Vagy elmenni valamikor a Budavári Labirintusba. Ilyesmi.
Mászkálhatnékom van.
A lány bizonytalanul lépkedett a Deák téren, szemét hályog borította, fehér botjával tapogatta az utat. Mindenki kikerülte, pedig nyilvánvalóan rossz irányba ment, nem találta a mozgólépcsőket.
Odamentem, bár kicsit tartottam tőle - nem ez lett volna az első eset, hogy mérgesen elküldenek, hagyjam őket békén. De ő nem. Arca felragyogott, belémkarolt, és már mentünk is. Hamar kiderült, egy irányba tartunk, így elkísértem. Míg így ballagtunk, folyamatosan csacsogott, minden érdekelte. Hova járok, hogy megy a vizsgaidőszak, és közben ő is folyamatosan mesélt: jogra jár, "hát igen, sokat kell tanulni, de még mindig jobban megy, mint a geometria" nevetgélt. A szerelvényben mindenki felfigyelt rá: egyedül ő tűnt boldognak a sok komor arc között, élőnek a robotok mellett, színesnek a szürkeségben. A lány, akinek nem adatott meg, ami letöbbünknek természetes... s mégis mosolyogva búcsúzott, köszi a segítséget, örülök, hogy megismertelek, aztán kalappal a vizsgákhoz!
A tanulságot meg mindenki vonja le saját maga.
Lejelentkeztek páran gazdpolból, szóval van hely a hétfői vizsgára. Csak van pár egészen pici probléma:
1. Szombat délután van, vizsga hétfő délelőtt lesz. Több, mint egy hetet készültem az előzőre, másfél nap alatt sem fog csoda történni.
2. Veszprémben vagyok, jegyzetek Pesten.
3. Különben is hányok tőle.
Megmarad ez nyárra...
Kocsi egyben maradt, és nem ütöttem el senkit. Eddig jó.
\o/
Viszont el kéne kezdenem tanulni, jövő héten kresz-vizsga + lehet, hogy környgazdból is visszatapsolnak. Szerdán írtam belőle, mikorra lesz kijavítva? "Péntek este, legkésőbb hétfőre, de max kedden!" Szerdán van a pót...
Ezt mondtátok