AnnGel blogja

Jajj, és szívem csücske a hangulatrombolás mestere. Felteszel neki valami komoly kérdést, és elsőre tuti valami hatalmas ökörséget fog rá válaszolni. Nem történt ez másképp ma sem.
Nem tudom, mit reklámoznak azok a plakátok, amiken a "Mit mondanál három évvel ezelőtt önmagadnak?" vagy valami hasonló felirat áll, de ma egy ilyet láttunk. Erre ő benyögi:
- Hát aztat e, hogy majd megismersz egy bögyös feketét, és várd ki a sorod, mert meglesz!
Mindezt a lehető legtaplóbunkóparasztosabb hangon, szóval egy darabig könnyeztem a nevetéstől.

Viszont tényleg: mit mondanék a három évvel ezelőtti önmagamnak?
Talán valami ilyesmit: "Pesten megismersz egy szőkét. Na, őt kerüld el messzire! Majd jön helyette másik..."

Ma elmásztunk a Nemzeti Múzeum könyvtárába (sehol sincsen kiírva, hogy ilyen létezik, pedig de), múlt héten már beiratkoztunk, szóval most belevetettük magunkat a nagy keresgélésbe, fényképezőgéppel felszerelve. Alapban hunokról készült ábrázolásokat kerestünk (fegyver, páncél stb), mert neten nincsen egy deka sem, mire felcsapjuk az első könyvet, és az első oldalán a következő mondat fogad: A hunokról nincsenek korabeli ábrázolások. Óje. Viszont leletek vannak. Igenám, viszont csak a legritkább esetben temették a harcos mellé a páncélját, mert értékes volt, inkább a fiúnak adták. Ennyit arról, hogy találunk páncélról képeket.
Kerestem pár könyvet a szkítákról, találtam is egy igen jót, kár, hogy német. Mindegy, végülis most az ábrázolás érdekelt inkább, azt meg találtam, bár többet nem tudtam meg róluk, mint amit eddig is tudtam.

Ma pedig hazafele a távolsági buszon a padló alá befújt a szél (?), így púpos volt a székek közötti folyosó. Nagyon fless, mikor félálomban azt nézed, hogy jééé, mintha púpos lenne, rálépsz, és besüpped alattad, mert tényleg az.

Egy élmény lehet mellettem aludni.
Párom az éjszaka közepén arra ébred, hogy nyüszítek, majd rövid keltegetés után felülök, és elkezdem:
- Egy pók van a szobában, egy nagy pók ment el itt a fejem felett.
- Csak álmodtad, nyugi...
- De nem, egy nagy pók, elment a fejem felett... - majd elhallgatok, nézek magam elé, majd rá, és bejelentem, hogy jé, tényleg álom volt, és visszafekszem aludni.

Máskor viszont én keltem őt, mikor hasonló mód szenved, szóval zsák a foltját, hehe.

Tegnap megnéztük moziban A hihetetlen Hulkot, én meg még délelőtt előtte az elsőt, mert azt hittem, kell hozzá. Hát, nem.

Alapsztori röviden annyi, hogy hősünk (Bruce Banner) valami miatt (hogy mi miatt, az első rész máshogy magyarázza, mint az új film), szóval egy szer miatt, ha ideges lesz, akkor átváltozik nagy dühöngő zöld valamivé, ami tör, zúz, hangos, látványos és ezt szeressük. Őt és a vérét persze katonai célokra akarják használni (milyen meglepő), hogy szuperkatonákat fejlesszenek, szóval Bruce bujkál, a film elején Brazíliában, és ott van jól, míg le nem bukik. Innentől fogva kezdődik egymás kergetése, ellenszer keresés és találás, egy újabb szörny feltűnése ésatöbbi.

A filmre nem mondanám, hogy a Hulk folytatása, nem igazán kapcsolódik hozzá, a szereplőgárdát is teljesen lecserélték, és a látványvilág is kevésbé képregényes. Hulk alakja sokkal "dark"-abb (és az egész film is), és a rendezés is más (nincsenek képkockák, mint a képregényeknél). Tetszik, hogy a film elején a főcím alatt "lezavarják" az előzményeket, az nem is szorul több magyarázatra, és a környezet, ahol a történet kezdődik... nem tudom, ki hogy van vele, de nekem nagyon bejött az a város, a házak egymáson, ahogy Bruce próbálja a nyelvet elsajátítani, az apró jelenetek arról, hogyan kontrollálja a dühét és pulzusát... jó lett, na.
Pozitívumokhoz sorolnám még azt is, ahogy Abomination-t (mi magyarul a neve?) megcsinálták, gusztustalanul néz ki, de gyönyörű (képzavar rulz), a szinkronja is jó lett, és ahogy ezek ketten egymást passzírozzák bele a város aszfaltjába... fincsiiiii.

Viszont: mikor már a negyedik olyan jelenetet látom, hogy Betty Ross (Liv Tyler) áll Hulk előtt, könnyes szemmel néz rá, és halkan azt ismételgeti, hogy "Bruce... Bruce...", akkor már kezd rettentő unalmassá válni. És amúgy is nehezen viselem, hogy ha egy látványmoziba sok drámát tesznek, meg sztorit :P (de tényleg... AVSP 2-ben is utáltam az emberi szálakat x)).

Helyet kaptak a filmben a poénok is, de nem vitték túlzásba (alapvetően ez nem egy vicces-akció film, mint az Ironman), ilyen pl.: Betty vesz egy lila nadrágot Bruce-nak (azt az igazi randa melegítőnadrágot), a férfi meg nézi, hogy ezt azért mégsem... ezt az utalás az érti, aki ismeri az eredetit: a képregényben ugyanis Hulk egy ilyen lila nadrágot visel :) (hasonló volt az egyik X-men-ben is, mikor Rozsomák nézi a bőrcuccot, hogy miért pont ilyet kell hordani, és erre kérdezi tőle már nem tudom ki, hogy "miért, egy sárga sztreccshacuka jobb lenne?". Na, ott ugyanez volt.)

Összegezve jó popcornfilm, ha lesz folytatás (és biztos, hogy lesz) mindenképp megnézem, viszont (ha lehet hasonlítgatni) az Ironman sokkal jobban tetszett.

Eeeez beszarás, készen vagyok x)

Antikockaságom következő lépése: megpróbálok linket betenni, meg videót a bejegyzésbe.

Ez az oldal nagyon jó, innen loptam. Werbung gegen realitaet. 100 terméket teszteltek, hogy néz ki a csomagolása, hogy néz ki a termék a csomagoláson, és végül maga a termék. Az eredmény néha kiábrándító.

És most videó.
Kiwi, ha valaki nem ismerné:

Tegnap msn-en beszélgettem barátnőmmel, kérdezi, hogy mikor lehet valamit beiratni, mikoris leesik, hogy jéééé, nekem az indexem egy tanszéken van, és még be kell iratnom egy csomó mindent. Azzal, hogy megvolt az utolsó vizsgám, puff, kikapcsoltam az agyam (mim?) egyetemmel foglalkozó részét.

De ami mégszebb, hogy eldöntöttem, ma bemegyek korán, sakkor majd jó lesz, erre itt ülök, mint a tök, angolozok, és pusztulok, mikor leesik fél 12 után, hogy én ma be akartam menni az egyetemre... és ami a legjobb, hogy az egyik tárgyat csak keddenként 8-11 között lehet beiratni...

Nem szoktam ENNYIRE feledékeny lenni. Lófaszt a seggembe, köszönöm.

Még képregényfesztiválon sikerült Napirajz könyvet szereznem, és kaptam bele rajzot is, tök szuper. E!

Minőségért elnézést kérek, úgy fényképeztem.