AnnGel blogja

Csak gyűlnek a gyűlnek a gyűlnek a gyűlnek. Az utóbbi egy hét tele van emlékekkel, amiket szeretnék leírni, különben kihullanak. Jégkása, HÉV-megállóban zuhogó nyárfatermés, citromos sört betámadó hangyák, bogrács, libegő, erdő, eső a belvárosban, Karib tenger kalózai,…

Írni akarok már mióta (ez egy kicsit dézsavü), de nem jön össze. Szokták kérdezni, milyen az új munka, hát enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas, de még lelkes vagyok, mint a kurvaélet, pardon. Jaj, mennyi minden van ezen kívül, de mindjárt elalszom.