Ezt mondtátok

  • AnnGel: @thinkEdem: áááá, jól van, leesett :D Igen, arra én is felkaptam a fejem, hogy az sokmindent megma... (2018.09.13. 13:46) Dackorszakosdi
  • thinkEdem: @AnnGel: Most hogy igy mondod, tele vagyok strigulakkal. Viszont mirol is szolt az elso ket resz? ... (2018.09.13. 13:43) Dackorszakosdi
  • AnnGel: @thinkEdem: Silence, a nagyon para lények, akiket teljesen elfelejtesz abban a pillanatban, amint ... (2018.09.13. 13:39) Dackorszakosdi
  • thinkEdem: Mar nem emlekszem, hogy mirol szolt az elso ket resz ( :P ), de a negyedik (Doctor's Wife) az egyi... (2018.09.13. 13:36) Dackorszakosdi
  • AnnGel: @α Ursae Minoris: imádom :D (2018.08.10. 08:28)
  • Utolsó 20

2018.11.12. 15:38 AnnGel

29. és 5. hónap meg egyebek

Címkék: gyerek

Jaj, de elment az idő, ezt is megírtam, aztán piszkozatba tettem és elfelejtettem.

Szóval múlt hét előtt váratlanul elkapott a hányósvírus, még sosem volt ilyenem, jaj, de utálok hányni. Aztán két napig láz, vagy nem is láz, csak hőemelkedés, de nekem mindegy is, ráz a hideg, fájnak az izületeim. Szóval ismét Veszprémben kötöttem ki, mert alig éltem, aztán jobban lettem, és anyám kapta el, jópofa volt, mindegy.

Aztán voltunk temetőzni november elsején, gyújottunk gyertyát, kicsit elérzékenyültem, hogy nagyszüleim nem találkozhattak már a lányommal, pedig biztos imádnák, meg hülyeségeket is beszélnének, biztosan felidegesítenének vele. Szegény anyai nagymamámmal csak pár hónappal kerülték el egymást.

Persze megégette magát a lányom az egyik gyufával, de nagyon sokat tanult belőle.

De azóta ismét itthon, visszarázódunk a hétköznapokba, ahol nem lóg a lányom szájában egész nap a cumi, nem néz naponta 2 x fél órányi mesét, és nem eszik sütit.

Fiamnak is alakul valami napirendje, más nem csak 40 perceket alszik, ami után nyafogva sírva ébred, majd rossz a kedve, hanem 1.5-2.5 órákat, egyszer délelőtt, aztán kora délután, és kéne egyet neki késő délután is, amikor már itthon van a nővére is a bölcsiből. Ez nem mindig jön össze, de nem torkollott még katasztrófába, nagyon leköti, hogy nézi a nagylányt, aki meg a nyálat törölgeti öccse álláról, nagyon édesek. Amúgy egyáltalán nem nehéz a két gyerekkel egyszerre, csak akkor (de akkor nagyon), amikor a kicsit altatni kell. De alakul ez is.

Továbbra is álmos vagyok, vannak jobb éjszakák, amikor akár 4 órát is alszom egyben, aztán rosszak, amikor másfél óránként nyűglődik valami a kicsi. Az a legjobb buli, mikor egy órán keresztül ébren van, nem alszik vissza, jobb esetben ezt még éjfél előtt elrendezi, rosszabb esetben hajnali 3 körül.

Lenyomtam a hat hetes anyatest projektes tornát, befizettem ismét hat hétre. Észrevehetően erősebbek a vállaim, jól néz ki a karom, ezt többen is mondták táncon, meg anyám is észrevette. Kevésbé feltűnő, de én érzem, hogy combjaim is formásabbak, meg laposabb lett a hasam is szerintem, nem szorítanak a nadrágok.

Volt közben szülinapom is, nagylányt lepasszoltam, különben képtelenség lett volna beszélgetni, fiúbaba meg még partikompatibilis. Szuper volt, este 10-kor hazaküldtem mindenkit, fél 11-re sikerült is mindenkinek hazaindulnia, aztán felébredt a gyerek, ébren kukorékolt egy órát, de addig elpakoltam, elmosogattam, feltöröltem, nagyon hasznosan töltöttük az időt.

Gyerekek szuperképességeit továbbra is szeretném dokumentálni, mindig azt gondolom, hogy soha nem felejtem el, mikor mit csináltak, de az a helyzet, hogy de.

Szóval.

29. hó

  • alakul a humorérzéke, múltkor csinált valami vicceset, és szólt, hogy "anya, csinálj fényképet!"
  • továbbra is állandóan énekel, időnként ő költi hozzá a szöveget
  • nagy favorit most a kirakós, igazi puzzle, 9 darabos, nagyon profin rakja már ki
  • amikor mérgelődik valamin (öltözködés, cipzár, patentok), akkor mindig mondom neki, hogy huha, ez nem egyszerű. mostanában már magának is mondogatja, mérgesen duplózik, és kiabál, "ez nem egyszerű!!!"
  • amikor megijed/megüti magát/megsértődik, akkor nagyon erősen sír, zokog; ha csak csendben átölelem és simogatom, akkor kb fél perc után abbahagyja (de mintha elvágták volna), rám néz, és megkérdezi: "mit csináltam?" és ilyenkor meg tudjuk beszélni, mi történt. valamikor ez után is sír még egy kicsit, de nagyon hamar megnyugszik.
  • számol az ujjával, de még nem mindig tudja elrendezni az ujjait, ilyenkor "ezt hogy kell??" és nekem kell a kis öklét elrendezgetnem
  • tud számolni asszem, de nem biztos, de gyanúsan sokszor hibázik rá, hogy valamiből kettő van vagy négy
  • következetesen rosszul mond dolgokat, kávé helyett kábé, nézd helyett hézd. nagyon élvezi, amikor gyakorlunk.
    • figyelj, mondjad azt, hogy vé
    • vivi
    • vivi
    • vágó
    • vágó
    • várom
    • várom
    • kávé
    • KÁBÉ!!!

5. hó

  • alig hallom sírni, nagyon jó a kedve, sokat mosolyog, nevet
  • kinyomja magát, már majdnem rugózgat a térdén
  • megfogja a csörgőit és rázogatja
  • háromszor alszik napközben, közöttük másfél-két órát van ébren
  • ha normálisan aludt, akkor nagyon jó a kedve, egyedül elvan, játszik, forgolódik, néz, tényleg alig van vele bármi dolgom
  • ha elfárad, akkor fejét leteszi, chillezget
  • próbálkozom azzal, hogy nem alvásidőben tornázom, hanem vele, mikor ébren van. 20 perces tornát simán végignéz, a 40 percesbe ma belebuktam, de szerintem csak hamarabb lett álmos, mint gondoltam.

Szólj hozzá!

2018.10.25. 22:14 AnnGel

Nyafogás

Nem tudom, talán az idő teszi, de ma semmire sem volt energiám. Akartam tornázni, hajat festeni, de egész nap letörtnek éreztem magam, alig tudtam megmozdulni. Persze ha jobban belegondolok, akkor voltam boltban, patikában, életben tartottam egy babát, elmentem lányomért bölcsibe és egyedül lenyomtam az egész estés programot, szóval azért mégis csak csináltam valamit.

És lehet, hogy a lányom is az idő miatt háklis, de ma kifejezetten nyafka volt, semmi sem volt jó, mindenen sírt. Pedig az este egy jó részében aludt az öccse, és kirakósoztunk, játszottunk, olvastunk, és tudom, hogy nem várhatok tőle megértést, de az mégis túlzás, hogy végig kell bömbölni azt az 5 percet, amíg a babát szoptatom a másik szobában. És ma persze én sem voltam formában, és ilyenkor türelmetlen vagyok, kiabálok, és ha kiabálok, akkor nagyon sír, és mérges, és megüt, szóval talán nem kéne kiabálnom, nem? De.

Ja mert persze a kis fiatalúr csak úgy hajlandó enni, ha elvonulok vele egy ingerszegény, lehetőleg félhomályos helyre, ja, és fekve. Úgyhogy hiába működött hetekig a szoptatás közben ének/olvasás/kirakózás, most már nem, hát hurrá.

Szólj hozzá!

2018.10.25. 12:53 AnnGel

Jesszus, de eltűntem.

Szóval az volt, hogy legutóbbi bejegyzésem után hazautaztam egy hétre a gyerekekkel Veszprémbe, férjem pedig céges útra jó messzire. Arra számítottam, hogy olyan lesz ez nekem, mint nyáron volt, amikor apám délelőtt elvitte a nagylányt játszóra, anyám csinált ebédet, és foglalkoztam a fiúbabával meg pihentem, meg ilyesmi. Ehelyett apám elment minden nap dolgozni, anyámat nem lehetett lebeszélni arról, hogy főzzön ("Ne főzzél, van egy csomó kaja tegnapról meg tegnapelőttről" "Ó, nem fogok főzni, csak gyorsan összedobok egy [insert random kaja here]"). Ettől a nagylány minden nap ki volt bukva, mert azt szokta meg, hogy a nagyszülők vele foglalkoznak, és nem kell eljátszódnia egyedül (mint pl mellettem), türelmetlen volt, nyúszott minket, csapkodott, mérgelődött. Ettől viszont foglalkoznom kellett vele is meg a babával is, úgyhogy jobban jártam volna, ha maradunk pesten, minden nap elviszem bölcsibe, napközben akkor nyugi van, délután játszótér, aztán vacsora, fekvés, alvás.

Mostanában az életminőségemet leginkább az határozza meg, hogy mennyire méltóztatik a fiam aludni éjszaka. Van olyan, hogy felkel, aztán nem alszik egy órán keresztül, meg olyan is, hogy kétóránként kel, most éjjel sem aludt három óránál többet egyhuzamban, ami persze azt jelenti, hogy én sem. Próbáltam a külön szobát, közös szobát külön ággyal, közös ágyat. Éppen közös szoba + külön ágy megy az utóbbi napokban, nekem pedig füldugó, így nem ébredek meg random forgásra, nyöszörgésre. Mivel hajnalban már nagyon felszínesen alszik, ezért ha szoptatás után megmozdítom, akkor tuti felébred, és akkor hurrá, reggel van (fél 6-kor), ha magam mellé teszem, akkor én már tuti nem alszom, mert mozdulni alig merek. Szóval most kitaláltam, hogy a nappaliban a kinyitott és elbarikádozott kanapéra kiviszem hajnalban, ott eszik, aztán visszafekszem az ágyamba. Így őt sem kell megmozdítanom, de én is tudok még aludni. Az már csak azért is nagyon praktikus, mert ilyenkor hajlamos dünnyögéssel és "énekléssel" altatni magát, ami aranyos, de ha mellettem van, akkor megint nem alszom. De így a nappaliban nyugodtan csinálhatja, én a füldugóval tudok tovább aludni. Röhej basszus, szét kell túrnom a fél lakást, hogy elfogadhatóan tudjunk aludni.

Szóval most leginkább ez foglalkoztat.

Befejeztem a horgolt táskámat, gyors side projectként csináltam két sapkát a gyerekeknek, és megnéztük a The Americans 5. évadát.

Szólj hozzá!

2018.10.05. 16:08 AnnGel

28. és 4. hónap

Nagylány:

  • imádja osztani az észt az öccsének, pl amikor reggelizünk, akkor odaszól neki, hogy várjál, reggelizünk!! (ezt amúgy pont mi szoktuk neki mondani, amikor játszani hív minket evés közben)
  • egyre többet sztorizik, már mesél azokról a dolgokról, amik a nap folyamán történnek vele. a bölcsiben állandóan az új ágyáról magyaráz, itthon meg az új bölcsistársakat emlegeti, meg hogy sírnak az anyukájuk után, meg voltak az udvaron motorozni, ilyesmi
  • ezzel párhuzamosan egyre több dolgot talál ki, legnagyobb komolysággal meséli, hogy vett a nyuszijának új cumit a boltban
  • nagyon hosszú szövegeket tud már fejből, pl mostani kedvence a Majom mamája és a Boszi seprűje, ha elkezdek egy sort, akkor be tudja fejezni az egész versszakot
  • képes magától kompromisszumot ajánlani, pedig ezt tényleg nem gondoltam volna pl a cukrászdában ő akarta visszavinni a tányért, de nem engedtem, úgyhogy némi dráma után ő maga javasolta, hogy akkor vigyem én a tányért, ő meg majd a villát (ezzel problémamegoldó képessége már túlszárnyalja néhány felnőtt emberét, akit ismerek)
  • időnként lát engem tornázni, ilyenkor próbál utánozni, ha nem megy, akkor kérdezgeti: "ezt hogy kell?"
  • ha nem viszek magammal sapkát, akkor ezzel nyúz: "a te sapkád hol van??"
  • ha nem értünk egy szót, akkor megpróbálja valahogy máshogy leírni, megértetni velünk pl férjem nem értette, hogy mit rajzoljon (napocskát), és mikor már másodszorra kérdezett vissza, akkor elkezdte énekelni, hogy "süss fel nap, fényes nap"
  • eddig mindig zárt ajtó mögött aludt, de most minden este kéri, hogy hagyjuk nyitva. nem szólongat, nem jön ki, nekünk sem kell csendben lenni, úgy tűnik, egyszerűen szeret úgy elaludni, hogy hall minket.

Fiúbaba:

  • imádja, ha a nővére vele foglalkozik, ha énekel neki, kezét simogatja. ilyenkor hangosan kacarászik.
  • amúgy mindenen hangosan röfögve röhög, nagyon jó a kedve
  • felfedezte a lábait
  • profin szopja az ujját
  • most, hogy hűvösebb lett az idő, napközben az erkélyen alszik. olyan, mint a nővére: csak felöltöztetem, kitolom és puff, magától elalszik
  • hátról hasra, illetve pár napja hasról hátra is forog
  • amikor nem álmos és nem éhes, akkor sokáig képes magát elfoglalni
  • könnyen elalszik este, de éjjel sokat ébred és mostanában sokat fenn van is van. legutóbb egész csendben eljátszott az ébren levős periódusban, milyen rendes tőle. még nem jöttem rá, hogy mi a jobb ilyenkor: egy ágyban aludni, egy szobában aludni, vagy kipaterolni az ágyát a konyhába.

Szólj hozzá!

2018.10.03. 22:55 AnnGel

Az elmúlt két hét tartalmából

Két hete hétvégén elmentünk négyesben Alsópeténybe, leginkább csak kiszakadni itthonról, kicsit egymásra és a gyerekekre koncentrálni. Nyilván megpróbálhatnánk ezt itthon is, de akkor leginkább szét vagyunk szakadva, férjem lemegy a nagylánnyal játszóra én meg itthon teszek-veszek, szóval a klasszikus felállás. Persze pénteken még gyönyörű idő volt, szombaton meg már hideg és eső, de készültünk rá, felöltöztünk és esőben is sétáltunk. Voltunk rokonoknál is, ahol kutya meg macska meg némakacsák, jól elvolt a nagylány. Aztán hívott az alsó szomszéd, hogy tőlünk ázik, riasztottam a takit, mert csak neki van kulcsa hozzánk, hát kilyukadt a radiátorunk, áll a gyerekszobában a víz. Úgyhogy a nagylányt kidobtuk anyóséknál mi meg hazatipliztünk.

Aznap este azonnal kipakoltunk és feltéptem a padlót, egy hétig száradt, addig itt-ott aludt a nagylány, múlt hétvégén meg bátyám és férjem ledobta az új laminált parkettát, visszarendezték a szobát, mintha mi sem történt volna.

Ezen kívül teljesen elbaszódott a fiúbaba alvása, este simán elalszik, aztán kel éjfél előtt, majd általában 3/fél4 után egy csomószor felkel, nyöszörög, forgolódik, nem alszik. A ma hajnal volt eddig a csúcs, másfél órát ébren volt fél 4-től 5-ig, nem sírt, csak sikongatott, gügyögött, nagyon jól érezte magát, csak ezt elég hangosan tette. Tökre nem volt értelme semmit sem csinálni vele, mert nem volt semmi baja, egyszerűen nem aludt. Megőrülök, felmerült bennem, hogy kicsukom a konyhába, hogy ne halljam.

A tornát azóta is lelkesen tolom.

Szólj hozzá!

2018.09.20. 21:22 AnnGel

Dolgok

Isoldje bejegyzésén felbuzdulva impulzus-befizettem én is erre az Anyatest projektes Turbó programba. Nagyon jópofa amúgy, háromféle edzésforma van minden héten, kondíciójavítás (ami szarul megy), erősítés (ami még szarabbul), illetve jóga (ami viszont jól). Lehet heti 3x mozogni, de akár minden nap is, és akkor kétszer lenyomja az ember mindegyik videót. Mivel a videók egy hét után eltűnnek, ezért van némi nyomás, hogy ne halogassak, illetve a zárt FB csoportban is kérdezgetik, hogy na, megcsináltad-e már, hogy tetszett. Amiben többet ad ez a bármilyen ingyenes youtube videónál, hogy itt a heti gyakorlatok egymásra fognak épülni, egyre nehezebbek lesznek. Most még csak bemelegítős hetet tartanak, de már fáj az élet, mi lesz itt. Egyelőre nagyon szuperül megy, hétfőn kondi, szerdán az erősítést nyomtam le, ma meg megint a kondit. Kedden továbbra is járok táncolni, így az a nap sem telt mozgás nélkül, holnap meg kijön a jóga, nagyon kíváncsi vagyok. Motiválásképpen lemértem magam mindenhol, képet is csináltam, nyilván nem fogom magam atomra kigyúrni hat hét alatt, de a hasizmaim remélem, hogy beljebb fognak húzódni a tornától.

Más.

Megnéztük moziban a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) c. filmet, azóta is azon rettegek, hogy mit fogok csinálni, amikor elkezdenek kamaszodni a gyerekek. Még hogy a dackorszak nehéz, majd amikor fogalmam sem lesz róla, hogy mi történik vele, bántja-e valaki, nyomasztják-e dolgok, csinál-e hülyeséget. Jaj nekem.

Kijött a BoJack Horseman 5. évada, gyorsan elkezdtem darálni, már csak két rész van hátra, továbbra is imádom. Ja, és néztünk standupot is, Daniel Sloss-nak már két estje fenn van Netflixen, de Trevor Noah és Hannah Gadsby is nagyon jó.

Teljesen ráfüggtem a Psychology of Black Mirror podcastra, arról írtam már? Kibeszélik minden egyes részét, a kibeszélés tovább tart, mint egy Black Mirror epizód, nagyon érdekes, nagyon megszerettem. Még sosem támogattam senkit Patreonon, ők az elsők. Elindult a My Dad Wrote A Porno 4. évada is, ezeket hallgatom házimunka közben, hogy ne akarjak eret vágni magamon. Tudom, hogy firstworldproblems, de bármit is csinálok, legyen szó bevásárlásról, főzésről, rendrakásról, mosásról, takarításról, minden újratermeli magát, nagy részük még fél napnál sem tart tovább. A kaja elfogy, az ebédet megesszük, délutánra megint kupi van, a szennyes két nap alatt tele lesz, a robotporszívónak meg kb egész nap járnia kéne. Annyira meg vagyok ettől kattanva, hogy ma szabályosan kiakadtam, amikor a férjem a gyerek ragacsos száját (fürdés után jutott eszembe, hogy nem kapott ma még vitaminos szirupot) a frissen elővett, tök tiszta törölkőzőbe törölte. Még egy szennyes, ezt is majd mosni meg hajtogatni kell, hát megőrülök ettől.

Olvasás most eléggé háttérbe szorult, egy duplaoldalas sálat kötök a férjemnek, meg belekezdtem egy tapestry technikával készült táskába, amit egyszerre három szálból és kb 10 színből horgolok, úgyhogy full koncentrációt igénylő projekt.

Szólj hozzá!

2018.09.13. 11:32 AnnGel

Dackorszakosdi

Tegnap nagyon jó napom volt, a kicsi baba napközben aludt, végre nem kellett ébreszteni délután, hanem magától kelt, evett, és a bölcsi utáni játszóterezés közben szunnyadt egy keveset a babakocsiban. Haladás! Én megnéztem négy Doctor Who részt, hasznosan töltöm az időmet. A 6. évadot kezdtem el, az első kettő rész olyan para volt, majd összefostam magam. Nade.

A nagylánynál egyre jobban indul a dackorszak, de rengeteg sikerélményt ad egy-egy megoldott konfliktus. Igen, sír és mérges, és esetenként leül a földre mérgében, de aztán megbékél és megyünk tovább. Kb két pecig tart az egész.

Az alábbiak miatt borult ki tegnap, ez egyetlen délután termése:

  • eperfagyit kért, de mire megkapta, vaniliát szeretett volna. Mérgelődött, empatizáltam, hú de mérges vagy, a másikat kéred, milyen bosszantó. Elsírta magát, toppantott egyet, majd elkérte az eperfagyit és leült vele egy asztalhoz.
  • ő akarta kulccsal kinyitni a bejárati ajtót, de nem éri fel a zárat, meg különben se talál bele. Mérgelődött, kiabált, majd odaadta a kulcsot, hogy "anya nyitja".
  • időnként megpróbálja felöltöztetni a babáját, de még nem megy neki egyedül, és ilyenkor segítséget kér. Természetesen egész délután és este csodálatosan eljátszott minden mással, de abban a percben akart öltöztetőset játszani, hogy a fiúbabát fürdettem. Ezen úgy felhúzta magát, hogy eldobta a babát, a ruhát, majd felemelt kézzel elindult felém. "Nahát, ennyire mérges vagy? Hogy meg akarsz ütni? Mutasd meg a gyurmán, mennyire mérges vagy." "Jó." Majd elment, és mire bevittem magammal öcsit a szobába megtörölni meg felöltöztetni, addigra már békésen játszott.

Ha ez a dackorszak, akkor ki vagyok vele békülve.

4 komment

2018.09.13. 11:22 AnnGel

Rendeltem magamnak neten két hordozóspulcsit, és hogy biztosan jó méretet válasszak, lemértem magam, derék, csípő stb. Hát hüpp, emlékeztem a méreteimre, rendszeresen mértem magam tánc meg a ruhák miatt, most meg hopp, 10 centivel nagyobb minden.

Na de váltsunk témát.

Kedden este szüleim vigyáztak az alvó gyerekekre, és újra bohó fiatalnak éreztem magam, nem is azért, mert elmentünk férjemmel borozni, hanem mert tánc után mentünk. Őrület, este 9 után még elindultunk valahova!!!! Nemrég gondoltam bele, hogy amikor randizgattunk, akkor simán megbeszéltünk még egy mozizást tánc utánra. Oké, akkoriban korábban is volt az óra, 8-ra asszem végeztünk, vagy fél 9, de akkor is, mostanában meg eszünkbe sem jut ilyen későre bármit szervezni, még egy filmbe sem szívesen kezdek bele, pedig aztán éjfél előtt sosem fekszem le mostanában. Persze kialvatlan is vagyok. De nem ez a lényeg!

Szóval borozgattunk a Gellért téren, és 11 óra lett, és jó volt.

Szólj hozzá!

2018.09.10. 11:21 AnnGel

Új ágy

Persze közben eszembe jutott, hogy egy csomó izgalom történt ám, hogy is felejthettem el. A nagylány új ágyat kapott!!

4!!44!!

Jó, hát nyilván ez csak a szűk családnak izgi, összeraktuk, amíg nem volt itthon, és videóra vettem az első találkozást. Azóta is szereti, de érdekes, hogy reggel még nem kel fel belőle, hanem ugyanúgy kikiabál, mint eddig a rácsosból. Az első este volt némi próbálkozás a részéről, hogy mi történik, hogy ha leszáll róla és kijön a szobából alvás helyett, de azt elég gyorsan lerendeztük. A régi rácsos még mindig ott van a szobában, azt kapja majd a fiúbaba, de egyelőre nem használja, úgyhogy befenyegettem, hogy sajnos a rácsosban kell aludnia, ha nem fekszik le az új ágyába. Ez használt.

Szóval egy hete van meg az ágy, azóta kétszer leesett róla éjszaka, úgyhogy most a leesésgátlón kívül egy széket is odatolunk mellé. Amúgy nagyon édes, próbált félálomban visszamászni rá egyik alkalommal, de nem ment. A délutáni alvás pedig azóta kész kabaré, a szobából nem jön ki, és nem is kiabál, de a jelek szerint előtte még rajzol, gyurmázik, könyvet olvas, majd lefekszik és elalszik. Persze ezek után takaríthatom a gyurmadarabokat, illetve összefilcezte magát és az ágyat is, de egyelőre ennyit simán megér az, hogy van csendes pihenőnk napközben.

Szólj hozzá!

2018.09.07. 12:00 AnnGel

Az esküvő jól sikerült, jó társaság, jó kaja, gyönyörű helyszín, még szebb pár. A fiúbaba meglepően jól viselte, nézelődött, aludt, végig tudtunk maradni a vacsira alatt, a buliból már eljöttünk fél 10 körül. És persze soha nem aludt még ilyen jól, asszem csak 6-kor kelt, és utána még visszaaludt.

Nem igazán történik semmi izgalmas, visszavittem a kölcsönzött kendőt, maradni fogok a csatosnál, mert az a legkényelmesebb, vittük gyerekeket oltásra, sikerült elsóznom ismerősökre a terhesruhákat és babaholmikat. Délutánonként annyi izgalom van, hogy együtt fagyizunk bölcsiből ismert anyukákkal, a gyerekek rohangálnak, irtó édesek, aztán valamelyik mindig kitalálja, hogy sikítozni jópofa, három gyerek sikítozik ilyenkor vigyorogva, mi meg faarccal felállunk, hogy akkor mehetünk is haza, jó volt, ameddig tartott.

Közben kísérletezek a baba altatásával, továbbra is az van, hogy ha útközben elalszik, akkor felébred arra, hogy hazaértünk, ha itthon elalszik, felébred arra, hogy elindultunk. A két véglet között ingadozom, miszerint 1) csinálok, amit akarok, megyünk tornára, boltba stb, aztán majd megszokja vs. 2) nem megyek sehova, szerencsétlen gyerek legalább délelőtt aludja ki magát, a délutánja úgyis szét van már kúrva. Aztán biztos ez is csak átmeneti, most annyira érdekes a világ, hogy ha történik valami, akkor nem akar elaludni.

Befejeztük a The Terror-t, a hangulata jó, de annyira nem vagyok elájulva tőle, túl lassú volt nekem. Megnéztem a Patrick Melrose-t, nagyon nagyon tetszett, befejeztem a Young Sheldont, ami rendkívül bájos és melengette a szívemet.

Asszem ennyi. Végre nincsen kurva meleg, de még mindig nagyon jó az idő. Apró örömök.

Szólj hozzá!