Ezt mondtátok

  • AnnGel: @thinkEdem: aww, köszönöm <3 nagyon kreatívan megoldottad az s hangot, én csak simán selypítet... (2019.03.01. 15:24) 33. és 9. hónap
  • thinkEdem: @α Ursae Minoris: Oke, de en kinottem :D (2019.03.01. 14:28) 33. és 9. hónap
  • α Ursae Minoris: @thinkEdem: Ezzel a szó eleji i-vel annyira nem vagy egyedül, hogy ez a magyar nyelv fejlődésének ... (2019.03.01. 14:08) 33. és 9. hónap
  • thinkEdem: @AnnGel: Honnan tudod, hogy a bacsi nem kovetne, illetve, hogy van meg olyan hely barhol, ahol nin... (2019.03.01. 13:01) 33. és 9. hónap
  • AnnGel: Ettől félek én is, hogy a bácsi meg a kisfiú ott van, csak én nem látom. Időnként olyanokat mond, ... (2019.03.01. 12:27) 33. és 9. hónap
  • Utolsó 20

2018.11.23. 10:29 AnnGel

Jaj, megint egy hete nem írtam már.

Hétvégén nagyszülőknél voltunk, aztán vasárnap itthon punnyadtunk. Majdnem elmentünk sétálni a napsütésben, de mivel nem terveztük előre, ezért délelőtt a pici babát az ágyunkban tettem le aludni, aludt két és fél órát délig, délben meg már nagylány ebédeltetés, utána őt tesszük le aludni, kb fél 1-1- között megy a szobába, sokszor 2-ig ébren van még, eljátszik, énekel, aztán elalszik, és fél 5-kor úgy kell ébreszteni. Amikor meg már tök sötét van. Szóval nem mentünk sehova.

Közben egy szobában altatós izgalmak vannak, a gyerek ugye 71 centi, a bölcső meg 80, szóval nem maradhat tovább benne, forogni sem tud rendesen, más megoldás kell. Az utóbbi napokban valahogy úgy jött ki a lépés, hogy nagyjából egyszerre volt fürdetés és fektetés, úgyhogy ennek örömére beraktam a gyerekeket aludni egy szobába. Aha. Fiúbaba izgatottan gőgicsélt, látta, hogy buli van, nem itt szokott aludni, sőt, itt van a nővére is, BULI VAN, közben a nagylány pisszegett rá, öcsi, aludjál!!! Úgyhogy szétszedtem a gyerekeket, mindenki ment a saját helyére, ahol 10 perc múlva már aludt, utána az alvó picit újra bevittem a szobába, és így jó. Szóval most azt csináljuk, hogy a baba elalszik a mi ágyunkon (hiszen a bölcsőt ki kell iktatni már), aztán mikor már a nagylány is alszik, akkor átviszem a babát, és így együtt alszanak éjszaka. A fiúcska kétszer kel, egyszer a szobában etetem, másodszorra magam mellé veszem (aztán én meg kiköltözöm utána a kanapéra), a nagylány meg sem moccan a zajra. Ja, mert mióta a babára rátukmálok még egy alvást délután, azóta kevesebbszer kel éjjel, nem nyöszörög kétóránként. Hurrá!

Egyik este a nagylány fél 10-kor még ébren volt, ami nem jellemző rá, nem szólt, nem balhézott, csak pakolászott az ágyában. Bementem hozzá, hogy minden rendben van-e, szeretné-e, hogy kicsit mellé feküdjek. Nem. Hátadat simogassam? Nem, nem férek el, menj innen! Majd letolt az ágyáról, kért még egy kis tejet, aztán két perc múlva aludt.

Remélem, hogy a fiam azért ennél egy picit bújósabb lesz.

Tegnap szüleim vigyáztak a picikre, megnéztük moziban a Ruben Brandt, a gyűjtő-t, nagyon tetszett.

Vannak napok, amikor pörgök, és akkor mosok, boltba megyek, tornázok, megfőzök, jár a robotporszívó, lehúzom az ágyneműt, kimosom a plüssöket. Aztán vannak napok, amikor még reggelit sem vagyok képes csinálni magamnak. Mit főzzek hétvégén? Ahhoz be is kéne vásárolni, jaj. Hajat kéne mosni. Szőrös a lábam.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr6914388586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.