Egészen Benny Hill-szerű éjszakáink vannak. Két hálószobánk van, plusz nappali. A gyerekszobában alszik a nagylány, illetve ott van a rácsos ágy is, de még nem alszik ott a fiúbaba. A mi miniatűr hálószobánkba beszuszakoltam a bölcsőt, ott alszik a kicsi, amíg ki nem növi a bölcsőt. Ami hamarosan meg fog történni, mert óriási a gyerek, plusz már a térdén rugózik, félek, hogy lassan kikepercüli magát onnan. Általában kétszer kel enni, az első kelésnél tápszert kap (elkötelezett szoptatáspártiak ne nézzenek ide), hajnalban 5 után már szoptatok.
Szóval.
Férjem éjjel fél 1 körül ért haza, moziban volt előtte. Bejön a hálóba, ránéz a babára, a baba visszanéz rá, vigyorog. Ott partizik, én meg alszom, mint a tök. Felébreszt, hogy figyu, evett már a gyerek, és most alszik vissza, vagy most mi van? Mondom, hogy nem evett, észre sem vettem, hogy ébren van, oké, akkor megeteti, hurrá. A gyerek utána még nem aludt vissza, gőgicsélt, mi hamarabb visszaaludtunk, mint ő.
Snitt, fél 6.
Ilyenkor magam mellé veszem, én alszom a fal mellett, így nem tud legurulni az ágyról. Eszik elalszik, de nagyon felszínesen, ezért nem teszem vissza az ágyba. Viszont így nagyon kevés helyem van, rosszul alszom én is, és szerintem a baba is, mert sokat mocorog, meg-megébred. Úgyhogy ilyenkor fogom a takarómat, és kivonulok a nappaliba a kanapéra, és ott alszom tovább. Férjem is jól alszik (egy ágyban a babával), én is, a baba is. Hurrá.
Ennek egy másik változata, amikor férjem költözik ki a kanapéra, és én alszom a babával, mert pl rossz éjszakája van, és sokat nyöszörög.
Mostanában azon görcsölök, hogy lassan össze kéne őket költöztetni, mert már pici a bölcső. És nem is az a parám már, hogy mi lesz az éjszakai ébredésekkel (állítólag a nagytesók megszokják), vagy hogyan viszem aludni a nagyot, mikor a pici már alszik (megtörlöm a fürdőben/nappaliban, ott kap pelenkát és pizsit), hanem az, hogy mit csinálok, mikor a pici már alszik, de a nagy még javában fenn van? Van ott még majdnem egy óra, akkor szoktunk együtt játszani, olvasunk, labdázunk, és ennek a helyszíne a gyerekszoba. Egy ismerősöm pl azt mondta, hogy nekik nincsenek játékok a gyerekszobában, hanem csak a nappaliban, így ott játszanak, mikor a kistesó már alszik, de én meg tök tudatosan úgy alakítottam az életteret, hogy a nappaliban nincsenek játékok, amit kihord, azt este visszaviszem, és fél 9 után miénk a lakás, nincsenek duplók meg kisautók mindenütt. Attól félek, hogy a testvérféltékenységet fogom erősíteni azzal, ha azt mondom, hogy nem mehetünk be a szobába, mert a tesó már alszik.
Jaj.
Ezt mondtátok