Ezt mondtátok

  • α Ursae Minoris: @AnnGel: Igen. :-) Köszönöm szépen a folyamatábrát, nagyon jó! Ez megerősíti (bár nem bizonyítja... (2019.01.11. 11:36) Az év eddig
  • AnnGel: Ez alapján nekem is látnom kellett volna a TOY változatot a jelszóra, mégsem az jelent meg: uproxx... (2019.01.10. 23:46) Az év eddig
  • AnnGel: @α Ursae Minoris: a terápián azt választottam én is, hogy akarok róla beszélni, mégsem a múltba vi... (2019.01.10. 23:40) Az év eddig
  • α Ursae Minoris: @AnnGel: Az a befejezés, ami először kijött, az az lett, hogy visszahelyezte a múltban a nyulat, v... (2019.01.10. 08:04) Az év eddig
  • AnnGel: 1. elfogadtam az ajánlatot, nem lett siker a játék 2. elástam a holttestet, lebuktam, nem adták ki... (2019.01.07. 16:55) Az év eddig
  • Utolsó 20

2012.06.22. 21:08 AnnGel

Dublin gigabeszámoló - harmadik és negyedik nap


Szombatra csak Howthot terveztük, meg kitaláltuk, hogy elkísérem Videt ruhát vásárolni. A ruhák után (szikrázó napsütés) még elnéztünk egy helyi termelői piacra, ahol hihetetlenül csípős burgonyás lepényt ettünk. Még ekkor is normális volt az idő (mintha egy percre még melegem is lett volna), de mire kiértünk Howthra, addigra természetesen halál és pusztulás eső és szél volt. Fényképeztem ronda apályt, aztán gondoltam, egy kicsit lehetne sétálni. Aha. Megnéztük a fókákat (akik nem jönnek közel, mert a parton olajos a víz), közben szötyörgött az eső, mindenemen átfújt a szél, aztán...

… lefosott egy sirály.

Utána gyanakodva figyeltem mindegyiket (te voltál, te rohadék? Vagy te? Elkaplak, elkaplak!), aztán beletörődően inkább beültünk fish and chipset enni.
Utána a szinte már szokásos: fáradtan haza, bor, chips, film, Lost in translation.

Vasárnap volt a legrosszabb az idő, június 3, mi pedig bakancsban, gumicsizmában, használhatatlan esernyővel vágtunk neki a városnak.

Ekkorra már ír kiejtéssel tudtam én is mondani a fokkingot, illetve a gyalogos lámpák teljes figyelmen kívül hagyásával közlekedtem, meg is jegyezte Vid, hogy elindult az átalakulás. Ez volt az első alkalom, hogy buszra szálltunk, mert még az is jobb a makacs gyaloglásnál a nedves szélben.

Aznapra a Trinity College volt az első program, egy volt diák vezetett körbe az egyetem területén, mesélt a csodálatos ír építészetről, illetve a népszerű kollégiumról. Az Old Library első szintje nedvesedik, penészedik, az épületen is látszik a feketeség, szóval minden könyvek fel kellett költöztetni a felső emeletre. Hogy a felső emeleteket kívülről miért nem eszi a penész? Mert más téglából van. És akkor miért nem építették az egész épületet abból az anyagból? Pontosan.

Egy másik épületet Semiramis függőkertje ihlette, lépcsőzetes a felépítése, az eredeti tervek szerint lettek volna rajta növények, de most még sincsenek. Miért? Mert miután megépült és betelepítették, derült ki, hogy olyan anyagok oldódnak ki az épületből, ami mérgező, és megöl mindent.

A guided tour után az esőben és szélben sorban állva vártuk, hogy bejussunk a Book of Kells-hez. Régi könyv, érdekes történelem, nekem nagyon tetszett. Ezután kávé, majd tovább Dubliniába: interaktív kiállítás a vikingekről, középkori életről, mit ettek, hogy éltek, hogy nézett ki egy ház, ilyesmi. Ezen kívül egy szintet a régészetnek szenteltek, gyerekkompatibilis volt (mindent megfoghatsz, megnézhetsz, tapogathatsz), egy kis történelmet is magamra szedtem, én meg szeretem az ilyesmit.



Korán hazaindultunk, nem volt már nagy kedvünk mászkálni (eső, szél) vettünk quiche-t egy pékségben, és vacsora után befeküdtünk az ágyba az elmaradhatatlan borral és filmmel, ami aznapra a Perfect Blue volt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr355160419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.