Az mindent alulmúlóan trágya hetem* (fél hónapom) végén csak otthon hagytam a bérletemet, így fizethettem a vonaton munkába menet és jövet, majdnem egy csirkés pad thai-nyit. Ezen felbuzdulva eldöntöttem, hogy munka után bevásárolok, majd rendelek pad thait (ne keresd a logikát), hátradőlök, és most már tényleg megnézem a Mad Men nyitót, meg a Sherlock zárót.
Voltam két boltban is, kibaszott hős vagyok, hogy ezt nem hagytam holnapra, pedig tényleg hulla vagyok, szétmegy a fejem, a hasam is fáj, de bevásároltam, szerintem felhalmoztam két heti élelmet, elmondhatatlanul örülök. És most akkor tényleg hátradőlés, kaja, chips, sorozat, kád víz, alvás.
A hétvégén pedig színházak éjszakája, vasárnap pedig horrorszínház (!), bár most szerintem egy hét semmittevés kéne ahhoz, hogy kiheverjem ezt az egészet.
*Tudom, hogy másoknak is stresszes a munkája, orvosokon meg emberi életek múlnak nap mint nap stb, de basszus, a héten kiderült, hogy fél millió dollárt nem fizettünk ki a hónapban a beszállítónak, mert én elfelejtettem valamit. Fél. Millió. Dollárt. A gyomrom két napja görcsben, kurvaélet.
Ezt mondtátok