Az oroszórát most kivételesen a Toldi mozi kávézójában tartottuk meg, a felénél odajött egy fiatalember, hogy üljünk el innen, mert ide fognak tolni egy polszkit, és tényleg, nem is egyet, hanem kettőt is, aztán majdnem elkezdődött valami rendezvény, de mi makacsul ragoztunk tovább. Amúgy egyre szánalmasabb az önuralmam, nem tudok itthon tanulni, mert hirtelen mosnom/teregetnem/mosogatnom/neteznem kell, be fogom vezetni, hogy kávéházban csinálom a leckét.
A mai napom annyiban volt jobb a tegnapinál, hogy hatott az antibiotikum, illetve megettem egy halom almás pitét, de volt olyan pont, hogy az arcomat karmoltam, viszont mintha javuló tendenciát mutatna a hét, holnap már biztos jobb lesz.
Aztán váratlanul kiderült, hogy jövő hét végén is fellépünk, szóval lesz előadás 10-én, 15-én, 17-én (16-án céges vacsora), így a hazautazás megszervezése nagyobb kihívás lett, mint arra számítottam volna, illetve gyakorolnom is kéne, mert két hete nagyjából meg sem mozdulok.
Ezt mondtátok