Járvány söpört végig az irodában, eléggé megfogyatkoztunk, nagyon sokan betegek, és valahányszor lemegyünk, a földszinti részleg vasvillával kerget minket vissza az emeletre, hogy közéjük ne vigyük a kórt. Persze háromnapos tréning is van, így aki nem beteg, az térningel, a maradék dolgozik. Szóval most én is három az egyben vagyok, valami csoda folytán végül mindig mindent sikerült befejeznem egészen emberi idő alatt, igaz, közben nem mentem pisilni sem, meg ilyenek. (Ha ezek után nem álmodok munkával, akkor már semmi után sem).
Persze folyamatosan fáj a fejem, meg időnként mintha a torkom is, de aztán elmúlik, szerintem a rohadék megvárja, hogy hétvége legyen. Viszont lehet, hogy csak én találnám mókásnak, hogy a csapatból senki sem dolgozik, de talán mégsem kéne megkockáztatni, hogy kiderüljön, hogy nélkülünk is működik minden.
Vasárnap pedig fellépés a Szimpla kertben, de ha arra elmegyek, akkor garantál felfázás egy hétig, nem tudom, mennyire merjem bevállalni.
Ezt mondtátok