Jajj, és.
Még mindig Neil Gaiman láz van, és tegnap mikor olvastam a Gyilkosság misztériumát, feltűnt, hogy ez ismerős. Igen, ez a jelenet, ez a párbeszéd... és éppen elkezdtem volna csodálkozni, hogy milyen vizuális típus vagyok (mert képek ugrottak be a történetből), mikoris rájöttem, hogy én ezt képregényben olvastam, azért.
Szóval ma vinyófeltúrás, és legnagyobb meglepetésemre megtaláltam a képregények között Gaiman-nek egy csomó novelláját a Tükör és füstből. És ami a legszebb, hogy nem olvastam el őket, mert nem is tudtam, hogy ott vannak. Mivel exemnek nem volt nete, ezért nálam garázdálkodott mindig, szóval most, több, mint egy év után is találok olyan mappákat, amikben az ő letöltött cuccai vannak, főleg képregények, és gőzöm sem volt eddig, hogy ezek ott vannak. Vicces.
Ezt mondtátok