AnnGel blogja

A bölcsis gondozó szerint gyanúsan jól érzi magát ott, tart attól, hogy később jön ki a gyereken valami gebasz. De egyelőre majdnem 2 hete jár, kicsit biggyeszti a száját reggel, de délután örül, amikor érte megyek. És állítólag egész nap eszik és játszódik. Van egy dal, ami pá-pára végződik, ha…

Mivel a horrorhétvége alatt kigyógyult a kicsike a náthájából, kedden már vihettem bölcsibe. Ennek örömére elmentünk férjemmel reggelizni, megnéztük a Titanic kiállítást, ebédeltünk, aztán már fél 4 is volt, mentem a gyerekért. Ez most lehet, hogy nem tűnik izgalmas programnak, de ettem. Kávéztam.…

Persze kurvára nem meglepő*, de péntekre lerobbant a gyerek és én sem vagyok túl jól. Vagyis már csütörtök éjjel is, óránként kelt, ami halál. Péntek reggel mosott szarként vittem be, némi tanakodás után bevették, hazarohantam, lefeküdtem aludni. Fél 12-kor arra ébredtem, hogy hívnak, hogy menjek…

Gondoltam, összeszedem, hogy miket is csináltam a gyerek nélkül töltött pár órában, hogy aztán majd évek múlva sóhajtozva olvassam vissza, hogy milyen jó dolgom is volt. Hétfőn még együtt voltunk a bölcsiben, szóval akkor végig együtt voltunk. Kedden 11-re kellett érte mennem, addig bevásároltam.…

Annyira kipurcant a gyerek, hogy a tegnap éjszakát teljesen átaludta, egyszer sem ébredt, ilyen már hónapok óta nem volt. Ma már ott aludt, de látom rajta, hogy ez nagyon sok neki (és nekem is), elkeseredetten sírt és bújt hozzám, amikor megérkeztem. Ez még mindig jobb, mint ha reggel…

A héten elkezdte a kicsi malac a bölcsit (vagyis családi napközit, de egyszerűség kedvéért nevezzük bölcsinek). Férjemmel mindketten csak szeptember 4-én kezdünk el dolgozni, ami azt jelenti, hogy két olyan hetünk van, amikor már bölcsis a gyerek, de mi még otthon vagyunk. Na jó, nem teljesen két…

Volt itt egy félig megírt részletes bejegyzésem a hétvégéről, Börzsönystockról, illetve egy elolvasott könyvről, vázlatba mentettem, de most, hogy megnyitottam, csak egy üres oldal fogadott. Ideges vagyok. Szóval akkor csak röviden, mert még egyszer nincsen kedvem megírni, hogy csütörtöktől…

Vannak időszakok, amikor jobban megy, máskor meg rettenetes. Még július elején írtam arról, milyen nehezen alszom vissza, meg hogy minden szarra felébredek, utána meg forgolódom. Aztán pár hete egyik este valamilyen megfontolásból magamhoz öleltem egy plédet, és kiderült, hogy segít. Azóta ha…

Aztán nem csak gyerekdolgok vannak. Még jómultkor elmentem Quimby koncertre a Művészetek völgyébe, múlt héten ausztrál rokonokkal találkoztam, a hétvégén Veszprémben voltunk ismét, meg voltunk Budapest Jazz Orchestra koncerten is, pedig utálom a jazzt, de most Queen számokat játszottak. Ezt a…

Mostanában figyeltem meg (biztos most lettem rá érzékeny), hogy a szülők egy része saját maga ellensége. Sokan sóhajtoznak, mennyire kimerítő a gyerekkel, mert dackorszakos, hisztis, csak azért sem csinálja azt, amit kérnek tőle., de amikor megfigyelek egy szituációt, akkor úgy veszem észre, hogy…