Szombaton szimplás fellépésünk volt, szüleimnél aludt a picinny, úgyhogy férjem is eljött, meg barátok, és mivel nem lebegett a fejem felett egy másnap korán ébredő gyerek képe, ezért elmentünk utána inni. És hát mit, persze, hogy koktélokat, vagyis pontosabban shotokat.
Azt a picsa másnaposságot vasárnap.
Amivel nem lett volna baj, csak hát vasárnap tartottuk össznépileg a kicsike első szülinapját, nagyszülők, bátyámék, nem voltunk túl okosak, na. De legalább jó buli volt.
Ja, és elértünk egy másik mérföldkőhöz is: a hétvégén fordult elő először, hogy autózás közben előkerestem az animált gyerekdalokat a telefonomon, és betámasztottam a gyerek elé. Szégyen, nem szégyen, de gyűlöl autózni, aludni nem hajlandó, inkább üvölt, de a videó láttán meg néma csendben volt. Már most elkezdtem az agyát rohasztani, szegény.
Ezt mondtátok