Teljesen elnyelt a nem tudom mi, az élet, a dolgok, ez meg az. Szegény blog.
Továbbra is felváltva betegeskedünk, most már iszonyúan ideges lettem. Múlt hét közepére elmúlt a kislány orrfolyása, újra elkezdtem vele tornára járni, erre az egyik oktató betegedett le, és elmaradt az óra. És erre tegnap nekem is és a gyereknek is elkezdett folyni az orra, ő köhög is, nekem a fejem fáj, ez már a harmadik visszaesés az elmúlt hónapban. Hetekig nem mentem vele sehova, hogy jaj, gyógyuljon, erre ugyanúgy megbetegszünk, hát leszarom, ignorálom ezt a témát, ha nem veszek róla tudomást, akkor nincs is, nem vagyok hajlandó továbbra is itthon ülni. Az elején még élveztem is, sok időt töltöttünk itthon, programoztam, horgoltam, de most már elég volt. A picinny is egyre raplisabb, szerintem ő sem szereti, hogy nem történik semmi. És nyilván vettem az egész betegeskedés elején egy ötalkalmas bérletet, most meg kuncsoroghatok, hogy meghosszabbítsák.
Aztán mi volt még az elmúlt két hétben. Táncpróbák, színház (A nők iskolája), mozi (Ernelláék Farkaséknál), holnap volt kollégákkal vacsorázom. Befejeztem a Zuhanás előttöt, nem tetszett, nem ilyenre számítottam, azt hittem, hogy valami nyomozós rejtélyes lesz, de nem az, a fordítás is hagyott maga után kívánnivalót, csalódás. Elkezdtük a The Night Manager-t, Tom Hiddleston elég nagy krássom, de nem csak ezért jó.
A gyerek egy hónapja kezdett el ülni és mászni, erre pár napja felállt. Nagyon gyors nekem ez a tempó, kértem, hogy várjon még ezzel, de túlságosan tetszik neki, nem tudom róla lebeszélni. Ma pedig rájött, hogy igazából ő már mehet akárhova, úgyhogy torna után kimászott a teremből, a recepciónál szedtem össze. Ennyit erről, eddig volt nyugi azt hiszem. Ja, és elkezdett egy órával korábban kelni, pedig még odébb van az óraátállítás. A körülményekhez képest azért nagyon rendes, ma reggel ébredés után bő fél órát játszott az ágyában a zenélő basszal, de ettől még egy kicsit mosott szar vagyok.
Ezt mondtátok