Mikor még terhes voltam, akkor úgy gondoltam, hogy nagyrészt hordozni fogom a kislányt, mert a környék nem túl akadálymentes, minden bolt és gyógyszertár néhány lépcsőfokkal feljebb, vagy lejjebb van, mint az utcaszint. Babakocsiba csak azért ruháztunk be, mert apumtól kaptuk ajándékba, de alapból én lehet, hogy vártam volna vele pár hónapot.
Egyelőre a rugalmas hordozókendőt használom, ezt ajánlják addig, míg meg nem tartja a fejét, csak utána lehet a csatosba tenni. És amúgy teljesen jó, a gyerek irtó cuki, ha nyűgös, akkor otthon belerakom, így végzem a házimunkát, vagy ha leugrom boltba, akkor így megyünk, elöl a kicsike, hátamon a hátizsák. Babakocsival rémálom navigálni a környékbeli boltokban, szóval tényleg nagyon szeretem.
Hosszabb távra viszont nem tudom használni. Eddig két órát töltött benne legtovább, de amikor felébred, akkor sikítva vergődik benne és le kell szednem azonnal. A kendő meg 5 méter hosszú, megkötés közben lelóg a vége a földre. És amúgy meg hova teszem a gyereket, amikor le akar jönni? Ha olyanja van, akkor a kezemben is boldogtalankodik, és le kell tennem. Szóval ha több órára elmegyek otthonról, akkor marad a babakocsi, amivel meg csak a nagykörút vonalán vagyok mozgékony, mert egyedül fel sem bírom tenni a járművek nagy részére.
Nemsokára már használhatom a csatost, amivel legalább könnyebben magamra veszem, de ez akkor sem oldja meg azt a problémát, hogy hova tegyem le a kicsikét, ha nem éppen valakinek a lakásán vagyunk, hanem nyilvános helyen. Vagy a fiatal anyukák maradjanak otthon, ne mászkáljanak étterembe, és különben is a konyhában a helyem?
Ezt mondtátok