Táncra azért nem mentem vissza egyelőre, mert a csajok Ozorára és egyéb fellépésekre készülnek, amibe annyira nem tudok bekapcsolódni. Arra gondoltam, hogy elkezdek a tánctanárom jógájára járni, elsősorban a társaság miatt, meg hát mozogni jó. Erre kiderült, hogy annyira elhavazódott a nyara, hogy szeptemberig nem tart órát. Bummer.
Így történt, hogy csütörtökön visszamentem karikázni.
Tudom, hogy egy év sok idő, meg szültem egy gyereket, de azért erre nem számítottam. Nem is az, hogy nem mennek szépen a gyakorlatok, hanem egyáltalán nem mennek a gyakorlatok. A karikára alig tudtam felülni. Ismét féltem, és nem mertem páros lábbal lelógni. Fájdalom és verejték.
Szóval teljesen kezdőként kell tekintenem magamra, hiába van meg a fejemben, hogy mit kéne csinálni, ha az izmaim nincsenek ott. És persze már második napja meg akarok halni az izomláztól.
Ezt mondtátok